“A művészetpedagógia valamennyi ágának közös vonása  gyakorlat- és tevékenységközpontúság. Az egyes művészetek formáló eljárásainak, kifejezésmódjának játékos elsajátítása,  a készségfejlesztés leginkább örömteli módja. Ugyanakkor a művészeti nevelés mellett teret kell adni a művészettel nevelésnek is.”

Hogyan lehet a művészettel nevelni?

1. Felhasználhatjuk a művészeti alkotásokat (legyen az irodalmi, képzőművészeti, színművészeti, fotó-, táncművészeti vagy kortárs alkotás) egy-egy témakör, probléma feldolgozásához, vagy ismeretanyag elmélyítéséhez. (Anya Tanoda)

2. Létrehozhatunk mi is a gyerekekkel önálló vagy csoportos alkotásokat, melyeknél a fő momentum ugyan nem a művészi érték, de hordozhatnak művészi tartalmat és értéket is egy-egy témakör, probléma vagy esemény feldolgozásához, megismeréséhez különböző művészeti ágak és technikák, eljárások segítségül hívásával, használatával (Anya Tanoda).

Itt meg kell állni egy pillanatra és muszáj letisztázni a fogalmak mellett a szándékot is. A művészi nevelés, a délutáni, tanórán kívüli foglalkozás el nem hanyagolható hasznossága és értékhordozása mellett sem tekinthető alternatív pedagógiai programnak. A tanórába bevont, módszerként alkalmazott művészettel nevelés nevezhető annak. Így amennyiben gyermekünket a poroszos rendszerből kívánjuk kimenteni, ezt érdemes szem előtt tartani.

 

Bocsánat, de a bejegyzéshez egyelőre nem lehet hozzászólni.